Fejlesztő, Terápia · SZENZOROS BLOG

Az SPD kifejtése tömören – részlet a könyvből

Részlet a Tündérek a Kék Erdőben című könyvből, mely az SPD-ről szól, és hamarosan megvásárolható lesz az Alapítvány gondozásában. A kekerdo.hu oldal tartalmának, részletének másolása,  megjelenítése kizárólag a forrás megjelenítésével engedélyezett.

*

“Az érzékelési rendellenesség akardályozottságot jelent az érzékszerveinken át felfogott információk mindennapi könnyebb felhasználásában. Az érzékelési rendellenesség nem olyan jellegzetes akadályozottség, mint a vakság, vagy a süketség, hanem inkább egy a különböző idegrendszeri (neurológiai) rendellenességeket lefedő gyűjtőfogalom.”

Carol Stock Kranowitz, M.A.: Zűr-zavaros gyermek

 

Carol könyve kiváló szakmai anyag, a magyar fordítás azonban hoz olyan fogalmakat, amelyek pontatlanok (érzékelési rendellenesség vagy vakság, süketség). Ha ezen felül tudunk emelkedni, akkor a magyar fordítás is adhat számunkra értékes, új tudás.

Tehát itt az érzékek harmonikus egységbe rendezésének nehézségével állunk szemben, ez az SPD, a szenzoros feldolgozási zavar.

Eredetileg dr. A. Jean Ayres foglalkozott ezzel a területtel, 1955-ben írta meg első cikkét, 1972-ben adta ki az első könyvét a témában. Így indult el a szenzoros feldolgozási zavar felfedezése. Majd Carol Stock Kranowitz, M.A. foglalta össze a szenzoros integráció jellemzőit, mindennapi működésre való hatásait The Out-of-Sync Child címmel kiadott könyvében 1998-ban. Ennek a könyvnek a második kiadása 2005-ben jelent meg, majd Magyarországon Nagy László Lajos fordításában 2012-ben tarthatta kezében az első olvasó magyar nyelven. Én magam 2012-ben Angliában találkoztam először a szenzoros feldolgozási zavarral, magyarul nem találtam ekkor még szülők számára is érthető leírásokat. Így érthető, hogy a magyar szakirodalom főként dr. Ayres munkásságára tudott akkor még támaszkodni, és azt is láthatjuk, miért tud oly’ keveset a szakma erről a jelenségről.

Ki Carol Kranowitz, mi köze van az SPD-hez?

Carol zene, mozgás és drámatanár. Carol nem volt gyógypedagógus, amikor az első SPD-s ovisait kezdte el megfigyelni. Majd képezte magát, főként dr. Ayres munkásságából tanult. Az első könyvét, az említett The Out-of-Sync Child sok nyelvre lefordították. (A második kiadás a Zűz-zavaros gyermek magyar címet kapta. A cím lehetett volna A kibillent gyermek, vagy bármi hasonló, ami magyarázza az out-of-sync jelenséget.) Carol azon túl, hogy megmutatta a világnak milyen az, amikor a gyermek out-of-sync, tehát nincs benne a saját egyensúlyában, arra is adott választ, hogyan lehet in-sync, egyensúlyban, mi segíti hozzá a saját lelki és idegrendszeri harmóniájához. Mint amikor a gitárt zenélés előtt be kell hangolni, mert meglazulnak a húrok. Van, hogy a húrokat rossz helyre rögzítjük. Na, ilyen az SPD.

Az alapmű után sok könyvet írt még a témában. Az Out-of-Sync Child könyv második kiadását már átdolgozta Lucy Jane Miller, PhD, és egy átdolgozott verzióba sorolta a szenzoros feldolgozási zavar kategóriáit. A magyar kiadású könyv több ponton ír diagnosztikáról, foglalkoztató terapeutákról, hiszen fordítás.

Ma Magyarországon nincs a szenzoros feldolgozási zavarnak olyan BNO kódja, amelyet a pszichiátrián szoktak adni. Egyéb kódok alá be tudják mégis sorolni, nem biztos azonban, hogy az egyértelműen kiderül a vizsgálatokból, hogy önálló tünetegyüttesként szerepel a szenzorosság vagy pedig úgy gondolja a szakember, hogy pl. az autizmus spektrumzavart adja fő diagnózisként, és kiemeli a szenzoros feldolgozási zavart az autizmus egyik tüneteként. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen vezető tünettel indulunk neki a fejlesztésnek. Hajszál, sőt, hajszálacska választja el ezeket az idegrendszeri akadályozottságokat egymástól, és mély ismeret nélkül a szakembereknek is nehéz különbséget tenni. Azért az igen fontos, hogy a szenzoros gyermek vagy felnőtt nem feltétlenül autista. Az autista gyermek nem feltétlenül mutat erős szenzoros tüneteket.

Dr. Miller szerint a szenzoros feldolgozási zavar (SPD) egy átfogó terminus, és három fő kategóriát rendez a fogalom alá.

Ez a három fő SPD kategória a magyar fordításra támaszkodva Carol könyvében:

Ingerület szabályozási rendellenesség (Sensory Modulation Disorder)

Az első kategória a szabályozás tehát. Ide soroljuk az alábbi altípusokat:

  • Túlérzékenység (Sensory Overresponsivitiy – valójában nem érzékenység a szó hagyományos értelmében, inkább egyfajta túlreagálás)
  • Kevésbé érzékenység (Sensory Underresponsivity – ez a kifejezés is inkább a reakció, az idegrendszeri válasz hiányát jelenti, egyfajta tompaságnak hívhatnánk)
  • Fokozott ingerkeresés (Sensory Seeking)

Ingerület megkülönböztetési rendellenesség (Sensory Discrimination Disorder)

Érzékelés-alapú mozgásos rendellenesség (Sensory-Based Motor Disorder)

A mozgásos rendellenesség két altípusa:

  • Testtartási rendellenesség (Postural Disorder)
  • Ügyetlenség (Dyspraxia)

 

Dr. Miller vezette fel ezeket a fogalmakat, és az ő könyve ezeket meg is magyarázza (Sensational Children: Hope and Help for Children with Sensory Processing Disorder), én nem ismétlem őt.

A gyerek nem tudja, hogyan kell “normálisan” működni

Az izgalmas az, amikor egy egyénen belül az összes altípus keveredik, hiszen teljesen lehetséges, hogy különböző érzékszerveken keresztül más típusú feldolgozással válaszol az idegrendszer. Így lehetséges, hogy egy ügyetlen gyermek fokozottan ingerkereső, miközben hallásában túlreagáló, érzékeny.

A szenzoros feldolgozás a központi idegrendszerben történik. Amikor az agy nem végzi jól a munkáját, akkor nem tudja a beérkező ingereket összehangolni, így a gyermek nem tud értelmes, adekvát, következetes viselkedéssel válaszolni az érzéki információkra. Mivel az ingerek, érzékelésből érkező információk feldolgozása és felhasználása nehézséget okoz, nem tudja megfelelő szinten megtervezni cselekvéseit, így például tanulási nehézségekbe ütközhez. Sok gyermeknél csupán ez a tünet jelenik meg, és egy BTMN- papírral tanulási nehézségre hivatkozva távoznak a vizsgálatról.

Én magam egyetértek Carollal, amikor azt írja, hogy a normális működésre nem képes a gyerek, nem tudja hogyan kell, és nem azért nem csinálja, mert nem akarja. Akarja ő, mint ahogyan a kíváncsi kisfiú is vágyik rá, hogy normális legyen, bármit is jelentsen az. De nem tudja, hogyan kell azt megcsinálni.

Carol arra is kitér az említett könyvében, hogy melyek azok a tünetegyüttesek, amelyek nem szenzoros feldolgozási zavar miatt nehezítik meg az életünket. Ide kapcsolja a fent említett tanulási nehézséget, az ADHD-t , autizmust, illetve azokat a gyerekeket és felnőtteket, akik kiemelt tehetséggel megáldottak. A könyv említi többek között a lelki hátterét az SPD-nek, amivel én is dolgozok ebben az írásomban. Kiemeli a szorongásos némaságot, a szelektív mutizmust, amely egy szorongásos rendellenesség. Gyakran társul az SPD és a mutizmus.

A zűr-zavaros gyerek könyv is sorolja az allergiákat, amelyekkel az SPD gyakran létezik együttesen. Kiemeli Carol a kazein és a glutén bűnösségét, és javasolja a beazonosított allergének kivonását, szerinte is sok érzékelési zavar szűnhet meg az étkezés módosításával. Ezzel több dietetikus, neurológus, orvos is egyetért, sok ezer család többéves tapasztalata bizonyítja ezt külföldön és Magyarországon is.

Ez – csak úgy mint az autizmusnál – azt jelenti, hogy egy ADHD-val diagnosztizált egyén működési zavarainak hátterében állhat SPD, sőt, hathat rá mindkét zavar egyszerre.

Mindenki lehet néha SPD-s?

Időnként minden gyermek és felnőtt is mutathat zavaros viselkedést. Néha mindannyunknak szüksége van a felhangolásra a szinkronba kerüléshez. Az SPD-s gyermeknek és felnőttnek is lehetnek viselkedés problémái, de ez nem jelenti azt, hogy minden magatartászavarral élő gyermek szenzoros!

Közösségben a leggyakoribb nehézséget okozó kategória az önszabályozás zavara. Ezeknek a hátterében lehet szenzoros feldolgozási zavar, de akár más fejlődési zavar is. A hangulat szabályozása, a felpörgés és a megnyugvás irányítása nehézséget okoz. Ez az első kategóriánk az SPD terminusán belül. Ehhez kiváló terápia a szenzoros diéta.

Ebbe az önszabályozási zavar kategóriába tartozik még az alvás és annak zavara, illetve az evés, az ehhez kapcsolódó emésztés. Az éberség, aktivitási szint és figyelem, azaz a szociális és érzelmi élet szintén az önszabályozási problémák összetevői. Az szociális és érzelmi élet zavarához akár a kötődési zavart és az alkalmazkodóképesség hiányát is sorolhatjuk.

Carol a könyvében részletesen elemzi ezeket a kategóriákat példákkal együtt. Így én nem ismétlem el, amit ő már leírt.

Amit sokszor hangsúlyoz ő is, és én is igyekszek többször leírni, hogy nagyon körültekintő vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy az SPD-t megállapítsa a szakember, és különválassza az ADHD-tól, az ASD-től. És itt már komoly a tét. Mert amíg egy ADHD-s gyermeknek segítséget nyújthat akár a gyógyszeres kezelés is, egy szenzoros gyermeknek nem fog segíteni. A szenzoros feldolgozási zavar támogatására Carol és dr. Miller is azt javasolja, hogy kizárólag a szenzoros integrációra és a célzott aktivitások szenzoros diétájára összpontosító terápia az, amely valóban képes támogatni a szenzoros gyerekeket.

Amit el kell fogadnunk, és ezáltal egy csodás eszközzé is válhat a kezünkben, hogy időnként mindannyian küzdünk szenzoros feldolgozási zavarral. Amiről ez a könyv is szól az pedig az, hogy kimerültség, szorongás, stressz, feldolgozatlan traumák, elvárások, amelyeknek nem tudunk megfelelni mind meg tudja zavarni az agy működését. Ha képesek vagyunk magunkban felfedezni ezeket, ha bele bírunk nézni a tükörbe, akkor sokkal könnyebben tudunk segíteni a gyermekünknek is. Én ebben tudok segíteni neked, ezért írtam le a gondolataimat.

Honnan érkeznek ingerek, mik azok az érzékek? – SPD háttérinfó

Alapvetően két irányból érkeznek az agyba ingerek. Vannak az úgynevezett távoli érzékek, amelyek kívülről érkeznek hozzánk 5 érzékszervünkön, távoli érzékelőinken keresztül:

– látás (vizuális érzékelés),

– hallás (auditív érzékelés),

– szaglás,

– ízlelés,

– érintés (taktilis).

És vannak a belső érzékek, amelyeket az agy a testen belüli csatornáin ér el, így ezek test-központú érzékelők:

– belső fül (vesztibuláris rendszer – egyensúlyérzék)

– belső szervek (interoceptív rendszer)

– izmok, izületek rendszere (proprioceptív érzék)

Akik vettek már részt Kék Erdős SPD workshopon, tudják ezt, ezeken az érzékelési területeken szoktunk végigmenni. Beszélünk a hideg-meleg érzékeléséről, az emésztés érzékeléséről, sőt még a gyermek növekedésének fájdalma is felmerül, egyeztetünk egyéb egyéni kapcsolatokról, kinek milyen kombinációkban alakulnak ki ezek az integrációk. Kiemelten fontosnak tartom a tudásmegosztást, a tapasztalatcserét. Ezért bátorítok mindenkit, hogy olvassa el a magyarul megjelent szakmai anyagokat, így Carol könyvét vagy a STAR kutató intézet SPD anyagait a Kék Erdő Alapítvány honlapján.

SPD itthon

Ma Magyarországon a diagnózisok között ritkán szerepel önállóan a szenzoros feldolgozási zavar, saját egyedi BNO kódja pedig eddig még nem használatos. Viszont gyakran kap a gyermek olyan kódot, amely egy fő problémát emel ki. Ez sokszor meghatározhatatlan vagy egyéb, be nem azonosítható zavarokra utal. Mert nem tudják megmondani, hogy mi a baj. Vannak olyan BNO kódok, amelyek egyszerűbbek, ha a szenzorosság mellé kerülnek: ASD, ADHD, említettük ezeket már. Minél közelebbi a diagnózis a valós problémához, annál szerencsésebb helyzetben van a gyermek, mert akkor esélyes, hogy a számára kiírt terápia valós segítséget fog hozni. Attól, hogy egy orvosi vizsgálaton átesik, még nem válik sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekké papíron, nem kap oktatási kódot.

Két út van: az egyik az orvosi vizsgálatok, akár állami, akár magán vonalon. A másik pedig az, amikor a pedagógiai szakszolgálaton keresztül kezdeményezi az iskola vagy az óvoda a vizsgálatokat. A szülő saját kérésére is fordulhat a pedagógiai szakszolgálathoz, a legtöbb helyen igazán segítőkészek, és nincs garancia arra, hogy csak azért, mert odamentünk, már azonnal bizottság elé is állítják a családot. Mindeközben megértem a félelmet is, hogy az SNI státusz kirekesztettséget is jelenthet. Mindenkinek saját döntése kell legyen, hogy mit enged be az életébe, és mit hagy ki.

 

Ha van még kérdésed, vagy egyszerűbb magyarázatokra vágysz itt az orientációs oldalunk az SPD-ről!

A könyvben a szenzoros diétát is említjük majd. Facebook oldalunkon mindig friss infókkal várunk! www.facebook.com/szenzoroskert

 

Üdv,

Mariann

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Megígérjük, hogy csak hasznos információkat fogunk küldeni nektek! 🙂

Pici türelem...

Köszönjük, hogy megtisztelsz a bizalmaddal!

Fejlesztő, Terápia

Őszi programjainkkal segítünk nektek

*** 2020. ősz ***

Milyen programokkal tudunk segíteni Nektek?

Segítünk, hogy minél könnyebben és gördülékenyebben tudjatok alkalmazkodni az új helyzetekhez.

  • tanulás támogatás
  • mozgás terápia (TSMT, Kulcsár-féle komplex mozgás fejlesztés)
  • tehetség gondozás
  • szenzoros foglalkozások
  • EMR* vizsgafelkészítő (*egyéni munka rend)
  • erdei iskola
  • táborok

Kontakt órák, amíg az időjárás engedi, addig a Szenzoroskertben egyénileg és kis csoportban is elérhetőek.

Online foglalkozások 1 maximum 2 fővel egyszerre történnek.

A csoportos programok kis létszámban elérhetőek csak, a járványügyi helyzethez igazodva, a lehető legbiztonságosabb formában. 

Ha kérdésetek van, vegyétek fel velünk a kapcsolatot.

Várunk Titeket Szeretettel!

 

2020-osz

Fejlesztő, Terápia

A gyógypedagógus nem korrepetál!

Akinek sajátos nevelési igényű gyermeke van, valószínűleg már találkozott gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal. De azt tudjuk-e, hogy pontosan mi is a feladata egy ilyen személynek a gyermekünk életében?

A gyógypedagógiai fejlesztést már ovis korban el lehet kezdeni, akkor is, ha gyermekünknek nincs SNI diagnózisa. Játékos foglalkozások keretében érdemes fejleszteni a testsémát és a térirányokban való eligazodást. Ez az egyik kulcsfontosságú terület a későbbi írás és olvasás előkészítéséhez. De ugyanilyen fontos a memória fejlesztés, a figyelem fejlesztés, a gondolkodás fejlesztés és a kognitív funkciók is.

Vannak olyan iskolák, ahol a gyógypedagógus jelen van és külön figyelmet fordít az SNI-s gyerekekre. Ám fontos tudni, hogy ezek a foglalkozások nem korrepetálást jelentenek, hanem ha kell, vissza mennek egészen az alapokig és onnan indítják újra a fejlesztendő területeket. Például ha a gyermek nem tudja megkülönböztetni a jobb vagy bal oldalt akkor feltehetően a nagyon hasonló betűket is keverni fogja és téveszt olvasás, írás közben. Ennek a megoldása nem az, hogy százszor újra olvastatjuk és kijavítjuk, hanem az ha az alapokig visszaugorva fejlesztjük az elmaradt területet.

child-865116_640

Egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon a gyerekek játszva tanulnak és fejlődnek. Sikerélményük lesz és érdeklődőek lesznek. A természetes kíváncsiságuk megmarad és a személyre szabott feladatokat teljesítve, észrevétlenül érik el a fejlődést. A gyermek megtapasztalja, hogy ő is ügyes feladatmegoldásokban, nő az önbizalma és ezek a  foglalkozások segítenek neki abban, hogy megismerje önmagát és a képességeit.

Fejlesztőped.plakát

Ha nálatok is felmerülnek tanulási nehézségek, beilleszkedési problémák, viselkedési zavarok akkor keressetek bennünket és segítünk elindulni egy olyan úton, ahol a gyermek megkapja számára szükséges fejlesztést és a családnak nem kell egyedül megbirkóznia ezekkel a nehézségekkel.

Várunk Szeretettel a Csillagvizsgáló Terápiás Központunkban!

Email: terapia.kekerdo@gmail.com

Telefon: +36202354218 (hétköznap 9-16 óra között)

CSALÁD SZEREPE · Fejlesztő, Terápia · KOMMUNIKÁCIÓ

A babajelbeszéd valóban támogatja a beszédfejlődést?

Hogyan kommunikál a beszélni még nem tudó csecsemő?

A csecsemők már a szavak megjelenése előtt is jól feltérképezhető módon kommunikálnak környezetükkel. Tudjuk, hogy nem a sírás az egyetlen eszköz a kommunikációra, hanem számos, jól megfigyelhető jelzést adnak születéstől kezdve, melyeket – ha jól figyeljük a babát – egyre jobban megérthetünk. 

Kezdve az arcmimika használatától, a kezecskék felfedezésén át, rengeteg dolgot tudhatunk meg a baba testbeszédéből. Fejlődése során folyamatosan újabb jelzéseket közvetít felénk, melyet, ha a környezet megért, a baba megerősítést és megfelelő választ kap rá, elkezdődik az út egy kiegyensúlyozott baba-szülő kapcsolathoz. Az első időkben ezek a gesztusok és jelzések ösztönösek, melyek a megfigyelések alapján a legtöbb babára jellemzőek, de ahogy telik az idő, és elkezdi felfedezni saját testét, saját lényét és akaratát, ezek a jelzések fokozatosan tudatossá kezdenek alakulni. Természetesen a visszajelzések rengeteget számítanak, hiszen azok megerősítik a babát abban, hogy kommunikációjában megértésre és válaszra talál. A válaszreakciók sokat segítenek abban, hogy tovább fejlődjön ez a fajta nyitottsága, és folytassa, próbálgassa szándékának, akaratának kifejezését.

z9

Hangok és mozdulatok együttese

A kommunikáció és a beszéd elsajátítás folyamatában minden gyermek átmegy azon a szakaszon, amikor még szavakkal nem képes kifejezni magát, viszont mondanivalója egyre több. Kezdetben felfedezhetünk ösztönös jelzéseket (pl. szem és füldörzsölés – álmosság; éhségnek is több látható jele van a sírás előtt, stb.) Körülbelül 6 hónapos korára a mozgásfejlődése már eléri azt a fejlettségi szintet, hogy különböző mozdulatokat eltanuljon a felnőttektől. Így tanul meg a baba az utánzás képességével tapsolni, integetni, vagy felnyújtja a karjait, ha azt szeretné, felvegyük

A babajelbeszéd roppant játékos és komplex módszere tovább segíti a szülőket és a babákat abban, hogy egyezményes jelrendszert, babajeleket tanuljanak. Ezeket is – ahogy az integetést, vagy tapsolást az utánzás képességével sajátítják el. 

 

Babajelek hatása a beszédfejlődés folyamatára

Több, mint 40 éve kezdődött kutatások, gyermekekkel foglalkozó szakemberek, pszichológusok megfigyelései igazolják, hogy a babajelbeszédnek kiváló támogató hatása van a beszédfejlődés folyamatára. 

A kézjelek használata során több inger együttes hatása valósul meg, mely olyan területeket aktivizál a baba agyában, amik segítik, támogatják a beszédfejlődést. Ahhoz, hogy a beszéd beinduljon, sok tényező együttes fennállása szükséges (pl. idegrendszer megfelelő érettsége, ép hallás, beszédképző szervek, izmok fejlettsége, megfelelő beszélő környezet, stb.) A babajelelő babák a megfigyelések szerint nagyobb szókinccsel rendelkeznek, és nagyon gyorsan tanulják a beszédet, a nyelvi fordulatokat, a hangzó beszéd rendszerét. Kiemelkedő nyelvi készségek segítik a gyorsabb nyelvtanulást. Pl. a babák a babajelek segítségével akár már 2-4 szavas mondatokat is alkotnak, még azelőtt, hogy megszólaltak volna. Például: „Anya, kérek még tejet!”, „Szeretnék még zenét (hallgatni)!”, stb. A nem babajelelő babák például a szavak egymás után rakosgatását csak a beszéd elindulása után kezdik el alkalmazni. A módszert használók nagyobb kedvvel és önbizalommal kommunikálnak, és könnyebben tanulnak később idegen nyelveket.

Fontos megemlíteni, hogy megkésett beszédfejlődés terápia részeként is alkalmazzák a babajelbeszédet kiegészítésképpen.

Az ELTE egy szakembere által készített, nyelvi fejlődéssel kapcsolatos tanulmányban olvasható, hogy a beszéd előtti kommunikációnak kiemelkedően fontos része a gesztusokkal, mozdulatokkal kiegészített beszéd és kommunikálás a gyermeknél. Akiknél ez a szakasz szegényesebb, vagy egyáltalán nincs ilyen reakció, kontaktus a környezetével, ott nagyobb eséllyel alakulnak ki problémák a beszéd terén. 

Idézet a tanulmányából: „A mozgással kísért beszéd támogatja a beszéd megértését, fejleszti a kommunikációt segítő gesztusok kialakulását, javítja a gyermek figyelmét és verbális emlékezetét, fejleszti a mozgáskoordinációját. „

A mozgás és a beszéd fejlődése szoros összefüggésben állnak egymással, aki találkozott ezzel a problémával, tudhatja, hogy a megkésett beszédfejlődésnél a mozgásterápiák, mint segítő módszerek kiemelkedő helyen szerepelne. Ebből a szempontból is megközelíthető, és érthető, hogy a babajelek nemhogy hátráltatnák a beszédfejlődést, hanem többféle oldalról is kiválóan támogatják azt. 

A logopédus szemével

„A beszéd kialakulását megelőzi a belső kommunikatív gondolkodás, így jelekkel korábban képes kifejezni igényeit, érzéseit, gondolatait még az a kisgyermek is, aki korán kezd el beszélni. Az pedig, akinél a beszéd kialakulása késik, nehezített, kifejezetten hatékony eszközt kap ezzel a kezébe. A jelelés segíti a beszédértés fejlődését, az pedig, hogy megélheti, értik a jeleit, erősen motiválja arra, hogy egyre sokszínűbben kommunikáljon. Mivel a jelek egyszerűbb kommunikációt tesznek csak lehetővé, mint a beszéd, így azok használata nemhogy késleltetné annak megjelenését, sokkal inkább segíti a beszédindulást, a beszédfejlődést. Amikor a beszéd átveszi a főszerepet, a jeleket szépen fokozatosan elhagyják a gyerekek.”  (Kustos-Burány Krisztina – pszichopedagógus, logopédus)

A beszéd eredendően egy magasabb rendű kommunikációs forma, mint a „mutogatás”, így amikor a gyermek minden téren érett lesz rá, a beszédet fogja választani. Ezzel könnyebben, egyszerűbben és színesebben ki tudja fejezni magát. Fontos, hogy a szülők is értsék, és támogatást kapjanak ebben, ez a természetes folyamata a kommunikáció fejlődésének. A babajelbeszédet elhagyják a gyermekek, szerepét, amint a gyermek megérett rá, átveszi a beszéd.

DSC_1187 (1)

Tudományos alátámasztás

Részlet a Linda Acredolo, Susan Goodwyn: Babajelek c. könyvből:

„Miért sajátítják el a babajelelők a nyelvet gyorsabban? 

A kisbabák agyában születéskor kb. 100-200 milliárd idegsejt található. Születéskor azonban még nincs jelen ezeknek az idegsejteknek trillió és trilló kapcsolata. Ezek a kapcsolatok teszik képesség az idegsejteket és bennünket gondolataink rendezésére, az összefüggések meglátására, a múltbeli eseményekre való emlékezésre és a nyelv elsajátítására. 

Hogyan keletkeznek ezek a kapcsolatok? 

Létrejöttük és folyamatos létük a gyerek világról szerzett tapasztalatain alapul. Minél többet találkozik a gyermek gondolatokat provokáló tárgyakkal, eseményekkel, problémákkal, annál több kapcsolat jön létre és erősödik az agyában. 

Ez az alapelv nagyon fontos a babajelek és a beszélni tanulás közti viszony megértéséhez. Amikor a baba rájön, hogy a jel alkalmas arra, hogy sikerrel használja egy meghatározott cél érdekében, az agy gondolkodásért és nyelvi kifejezésért felelős területe finomodik, fejlődik. Ez a kifinomultabb agyi tevékenység aztán segíti a babát a következő nyelvi probléma megoldásában, és így tovább. 

A babajelek használata olyan „nyelvgyakorlási” lehetőséget nyújt a gyerek számára, ami nélkül a fent leírt változások hónapokig váratnak magukra, amikor a gyerek már képes lesz szavakat alkotni. A babajelek használata a fogalmi gondolkodást is elősegíti.”

 

A vendég cikket írta:cnngecnefooillja

Nyéki Márta

pedagógus, babajelbeszéd oktató, a Mesélő Jelek™ Program alapítója

www.meselojelek.hu 

CSALÁD SZEREPE · Fejlesztő, Terápia · Képzés · PROJEKTEK

KEA tréning, workshop, előadás – infók

Szia!

Szeretnél jelentkezni a Kék Erdő Alapítvány következő eseményére, de több infóra van szükséged?

Leírtam, ami eszembe jutott, hogy talán neked hasznos lehet a döntéshez, kérlek, írj, ha még van kérdésed, és alább nem találtál választ: kekerdoalapitvany@gmail.com vagy pedig a kapcsolati lapunkon ITT írhatsz nekünk, ami ugyanerre az e-mail címre fut majd be. Ezen a kapcsolati linken tudsz jelentkezni az eseményre is!

button_jelentkezem-a-kea-programra

Ha el szeretnél jönni, akkor van egy kérdőívünk, amelyre szükségünk lesz a kezdés előtt, légyszi mindenképpen küldd be!! Így tudunk a legjobban felkészülni a TE konkrét problémádra. Itt tudod elérni a kérdőívet: KEA ESEMÉNY FELMÉRÉS

A Kék Erdőben mindig arra figyelünk, hogy melyek azok a problémák, amelyek a hétköznapokat is megzavarják, akár ellehetlenítik. Hiszünk abban, hogy sokan vagyunk sokfélék, és nem kell mindenkinek egyformának lenni. Ez nyilván helyénvaló sokak lelkében. Mi ezt az idegrendszeri zavarok esetében is valljuk, mindenki másképp van huzalozva, így akár egy szenzoros feldolgozási zavarral élő ember is lehet teljes értékű tagja a társadalomnak. Ha ezzel egyet tudsz érteni, akkor jó helyen jársz, akkor értékesnek fogod találni a programjainkat. A neurodiverzitás kifejezés ma kis hazánkban még nem teljesen ismert, és főleg nem alkalmazott módszertanokkal kerül a felszínre. Pedig a sokszínűségünk már nem csak a felszínt kapargatja, hanem vulkánként robban ki a mélyből, elsöpör mindent, ami az útjába áll, ami ellenszegül. A mi küldetésünk a Kék Erdőben az, hogy minél több embernek adjunk eszközöket, hogy a vulkán kitörését meg tudják előzni, vagy ha már kitört, legyen egy tervük, képesek legyenek menteni a menthetőt, minimális kárral, sőt akár épülve a katasztrófából tovább lépni, tovább élni. Erőt akarunk adni. Persze nem mindennaposak a katasztrófahelyzetek, de a konfliktuskezelésnek az egyik legkomolyabb eleme a megelőzés, hát mi is erre fordítjuk a figyelmeteket. Persze ez nem megy egyik percről a másikra. Ehhez érteni kell a viselkedés milyenségét, érteni kell az okokat, sőt az okok okát is. A képzéseink ezt a felismerést készítik elő, az ehhez kapcsolódó tudást ébresztik fel bennünk.

Előadásaink ingyenesek. (költségtérítéshez kérünk adományt: pl. üzemanyag, terembérlet)

Workshopjaink általában 5-6 órásak, maximum 12 fő befogadását teszik lehetővé, interaktívak, és a belső problémáidat hívják felszínre, majd megoldásokat adnak a kezedbe. A workshopok ára 12.000.- forint / fő, 50% kedvezményt adok a szülő-pedagógus párosoknak!

button_jelentkezem-a-kea-programra

A tréningek ára mindig egyedi, az eseménynél mindig látni fogod!

Kérlek töltsd ki a kérdőívet, majd jelentkezz hozzánk:

e-mailben: kekerdoalapitvany@gmail.com

a kapcsolati lapunkon: jelöld meg, hogy melyik tréningre jelentkezel, írhatsz címet, témát, dátumot!