Fejlesztő, Terápia SZENZOROS BLOG

Az SPD kifejtése tömören – részlet a könyvből

Részlet a Tündérek a Kék Erdőben című könyvből, mely az SPD-ről szól, és hamarosan megvásárolható lesz az Alapítvány gondozásában. A kekerdo.hu oldal tartalmának, részletének másolása,  megjelenítése kizárólag a forrás megjelenítésével engedélyezett.

*

“Az érzékelési rendellenesség akardályozottságot jelent az érzékszerveinken át felfogott információk mindennapi könnyebb felhasználásában. Az érzékelési rendellenesség nem olyan jellegzetes akadályozottség, mint a vakság, vagy a süketség, hanem inkább egy a különböző idegrendszeri (neurológiai) rendellenességeket lefedő gyűjtőfogalom.”

Carol Stock Kranowitz, M.A.: Zűr-zavaros gyermek

 

Carol könyve kiváló szakmai anyag, a magyar fordítás azonban hoz olyan fogalmakat, amelyek pontatlanok (érzékelési rendellenesség vagy vakság, süketség). Ha ezen felül tudunk emelkedni, akkor a magyar fordítás is adhat számunkra értékes, új tudás.

Tehát itt az érzékek harmonikus egységbe rendezésének nehézségével állunk szemben, ez az SPD, a szenzoros feldolgozási zavar.

Eredetileg dr. A. Jean Ayres foglalkozott ezzel a területtel, 1955-ben írta meg első cikkét, 1972-ben adta ki az első könyvét a témában. Így indult el a szenzoros feldolgozási zavar felfedezése. Majd Carol Stock Kranowitz, M.A. foglalta össze a szenzoros integráció jellemzőit, mindennapi működésre való hatásait The Out-of-Sync Child címmel kiadott könyvében 1998-ban. Ennek a könyvnek a második kiadása 2005-ben jelent meg, majd Magyarországon Nagy László Lajos fordításában 2012-ben tarthatta kezében az első olvasó magyar nyelven. Én magam 2012-ben Angliában találkoztam először a szenzoros feldolgozási zavarral, magyarul nem találtam ekkor még szülők számára is érthető leírásokat. Így érthető, hogy a magyar szakirodalom főként dr. Ayres munkásságára tudott akkor még támaszkodni, és azt is láthatjuk, miért tud oly’ keveset a szakma erről a jelenségről.

Ki Carol Kranowitz, mi köze van az SPD-hez?

Carol zene, mozgás és drámatanár. Carol nem volt gyógypedagógus, amikor az első SPD-s ovisait kezdte el megfigyelni. Majd képezte magát, főként dr. Ayres munkásságából tanult. Az első könyvét, az említett The Out-of-Sync Child sok nyelvre lefordították. (A második kiadás a Zűz-zavaros gyermek magyar címet kapta. A cím lehetett volna A kibillent gyermek, vagy bármi hasonló, ami magyarázza az out-of-sync jelenséget.) Carol azon túl, hogy megmutatta a világnak milyen az, amikor a gyermek out-of-sync, tehát nincs benne a saját egyensúlyában, arra is adott választ, hogyan lehet in-sync, egyensúlyban, mi segíti hozzá a saját lelki és idegrendszeri harmóniájához. Mint amikor a gitárt zenélés előtt be kell hangolni, mert meglazulnak a húrok. Van, hogy a húrokat rossz helyre rögzítjük. Na, ilyen az SPD.

Az alapmű után sok könyvet írt még a témában. Az Out-of-Sync Child könyv második kiadását már átdolgozta Lucy Jane Miller, PhD, és egy átdolgozott verzióba sorolta a szenzoros feldolgozási zavar kategóriáit. A magyar kiadású könyv több ponton ír diagnosztikáról, foglalkoztató terapeutákról, hiszen fordítás.

Ma Magyarországon nincs a szenzoros feldolgozási zavarnak olyan BNO kódja, amelyet a pszichiátrián szoktak adni. Egyéb kódok alá be tudják mégis sorolni, nem biztos azonban, hogy az egyértelműen kiderül a vizsgálatokból, hogy önálló tünetegyüttesként szerepel a szenzorosság vagy pedig úgy gondolja a szakember, hogy pl. az autizmus spektrumzavart adja fő diagnózisként, és kiemeli a szenzoros feldolgozási zavart az autizmus egyik tüneteként. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen vezető tünettel indulunk neki a fejlesztésnek. Hajszál, sőt, hajszálacska választja el ezeket az idegrendszeri akadályozottságokat egymástól, és mély ismeret nélkül a szakembereknek is nehéz különbséget tenni. Azért az igen fontos, hogy a szenzoros gyermek vagy felnőtt nem feltétlenül autista. Az autista gyermek nem feltétlenül mutat erős szenzoros tüneteket.

Dr. Miller szerint a szenzoros feldolgozási zavar (SPD) egy átfogó terminus, és három fő kategóriát rendez a fogalom alá.

Ez a három fő SPD kategória a magyar fordításra támaszkodva Carol könyvében:

Ingerület szabályozási rendellenesség (Sensory Modulation Disorder)

Az első kategória a szabályozás tehát. Ide soroljuk az alábbi altípusokat:

  • Túlérzékenység (Sensory Overresponsivitiy – valójában nem érzékenység a szó hagyományos értelmében, inkább egyfajta túlreagálás)
  • Kevésbé érzékenység (Sensory Underresponsivity – ez a kifejezés is inkább a reakció, az idegrendszeri válasz hiányát jelenti, egyfajta tompaságnak hívhatnánk)
  • Fokozott ingerkeresés (Sensory Seeking)

Ingerület megkülönböztetési rendellenesség (Sensory Discrimination Disorder)

Érzékelés-alapú mozgásos rendellenesség (Sensory-Based Motor Disorder)

A mozgásos rendellenesség két altípusa:

  • Testtartási rendellenesség (Postural Disorder)
  • Ügyetlenség (Dyspraxia)

 

Dr. Miller vezette fel ezeket a fogalmakat, és az ő könyve ezeket meg is magyarázza (Sensational Children: Hope and Help for Children with Sensory Processing Disorder), én nem ismétlem őt.

A gyerek nem tudja, hogyan kell “normálisan” működni

Az izgalmas az, amikor egy egyénen belül az összes altípus keveredik, hiszen teljesen lehetséges, hogy különböző érzékszerveken keresztül más típusú feldolgozással válaszol az idegrendszer. Így lehetséges, hogy egy ügyetlen gyermek fokozottan ingerkereső, miközben hallásában túlreagáló, érzékeny.

A szenzoros feldolgozás a központi idegrendszerben történik. Amikor az agy nem végzi jól a munkáját, akkor nem tudja a beérkező ingereket összehangolni, így a gyermek nem tud értelmes, adekvát, következetes viselkedéssel válaszolni az érzéki információkra. Mivel az ingerek, érzékelésből érkező információk feldolgozása és felhasználása nehézséget okoz, nem tudja megfelelő szinten megtervezni cselekvéseit, így például tanulási nehézségekbe ütközhez. Sok gyermeknél csupán ez a tünet jelenik meg, és egy BTMN- papírral tanulási nehézségre hivatkozva távoznak a vizsgálatról.

Én magam egyetértek Carollal, amikor azt írja, hogy a normális működésre nem képes a gyerek, nem tudja hogyan kell, és nem azért nem csinálja, mert nem akarja. Akarja ő, mint ahogyan a kíváncsi kisfiú is vágyik rá, hogy normális legyen, bármit is jelentsen az. De nem tudja, hogyan kell azt megcsinálni.

Carol arra is kitér az említett könyvében, hogy melyek azok a tünetegyüttesek, amelyek nem szenzoros feldolgozási zavar miatt nehezítik meg az életünket. Ide kapcsolja a fent említett tanulási nehézséget, az ADHD-t , autizmust, illetve azokat a gyerekeket és felnőtteket, akik kiemelt tehetséggel megáldottak. A könyv említi többek között a lelki hátterét az SPD-nek, amivel én is dolgozok ebben az írásomban. Kiemeli a szorongásos némaságot, a szelektív mutizmust, amely egy szorongásos rendellenesség. Gyakran társul az SPD és a mutizmus.

A zűr-zavaros gyerek könyv is sorolja az allergiákat, amelyekkel az SPD gyakran létezik együttesen. Kiemeli Carol a kazein és a glutén bűnösségét, és javasolja a beazonosított allergének kivonását, szerinte is sok érzékelési zavar szűnhet meg az étkezés módosításával. Ezzel több dietetikus, neurológus, orvos is egyetért, sok ezer család többéves tapasztalata bizonyítja ezt külföldön és Magyarországon is.

Ez – csak úgy mint az autizmusnál – azt jelenti, hogy egy ADHD-val diagnosztizált egyén működési zavarainak hátterében állhat SPD, sőt, hathat rá mindkét zavar egyszerre.

Mindenki lehet néha SPD-s?

Időnként minden gyermek és felnőtt is mutathat zavaros viselkedést. Néha mindannyunknak szüksége van a felhangolásra a szinkronba kerüléshez. Az SPD-s gyermeknek és felnőttnek is lehetnek viselkedés problémái, de ez nem jelenti azt, hogy minden magatartászavarral élő gyermek szenzoros!

Közösségben a leggyakoribb nehézséget okozó kategória az önszabályozás zavara. Ezeknek a hátterében lehet szenzoros feldolgozási zavar, de akár más fejlődési zavar is. A hangulat szabályozása, a felpörgés és a megnyugvás irányítása nehézséget okoz. Ez az első kategóriánk az SPD terminusán belül. Ehhez kiváló terápia a szenzoros diéta.

Ebbe az önszabályozási zavar kategóriába tartozik még az alvás és annak zavara, illetve az evés, az ehhez kapcsolódó emésztés. Az éberség, aktivitási szint és figyelem, azaz a szociális és érzelmi élet szintén az önszabályozási problémák összetevői. Az szociális és érzelmi élet zavarához akár a kötődési zavart és az alkalmazkodóképesség hiányát is sorolhatjuk.

Carol a könyvében részletesen elemzi ezeket a kategóriákat példákkal együtt. Így én nem ismétlem el, amit ő már leírt.

Amit sokszor hangsúlyoz ő is, és én is igyekszek többször leírni, hogy nagyon körültekintő vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy az SPD-t megállapítsa a szakember, és különválassza az ADHD-tól, az ASD-től. És itt már komoly a tét. Mert amíg egy ADHD-s gyermeknek segítséget nyújthat akár a gyógyszeres kezelés is, egy szenzoros gyermeknek nem fog segíteni. A szenzoros feldolgozási zavar támogatására Carol és dr. Miller is azt javasolja, hogy kizárólag a szenzoros integrációra és a célzott aktivitások szenzoros diétájára összpontosító terápia az, amely valóban képes támogatni a szenzoros gyerekeket.

Amit el kell fogadnunk, és ezáltal egy csodás eszközzé is válhat a kezünkben, hogy időnként mindannyian küzdünk szenzoros feldolgozási zavarral. Amiről ez a könyv is szól az pedig az, hogy kimerültség, szorongás, stressz, feldolgozatlan traumák, elvárások, amelyeknek nem tudunk megfelelni mind meg tudja zavarni az agy működését. Ha képesek vagyunk magunkban felfedezni ezeket, ha bele bírunk nézni a tükörbe, akkor sokkal könnyebben tudunk segíteni a gyermekünknek is. Én ebben tudok segíteni neked, ezért írtam le a gondolataimat.

Honnan érkeznek ingerek, mik azok az érzékek? – SPD háttérinfó

Alapvetően két irányból érkeznek az agyba ingerek. Vannak az úgynevezett távoli érzékek, amelyek kívülről érkeznek hozzánk 5 érzékszervünkön, távoli érzékelőinken keresztül:

– látás (vizuális érzékelés),

– hallás (auditív érzékelés),

– szaglás,

– ízlelés,

– érintés (taktilis).

És vannak a belső érzékek, amelyeket az agy a testen belüli csatornáin ér el, így ezek test-központú érzékelők:

– belső fül (vesztibuláris rendszer – egyensúlyérzék)

– belső szervek (interoceptív rendszer)

– izmok, izületek rendszere (proprioceptív érzék)

Akik vettek már részt Kék Erdős SPD workshopon, tudják ezt, ezeken az érzékelési területeken szoktunk végigmenni. Beszélünk a hideg-meleg érzékeléséről, az emésztés érzékeléséről, sőt még a gyermek növekedésének fájdalma is felmerül, egyeztetünk egyéb egyéni kapcsolatokról, kinek milyen kombinációkban alakulnak ki ezek az integrációk. Kiemelten fontosnak tartom a tudásmegosztást, a tapasztalatcserét. Ezért bátorítok mindenkit, hogy olvassa el a magyarul megjelent szakmai anyagokat, így Carol könyvét vagy a STAR kutató intézet SPD anyagait a Kék Erdő Alapítvány honlapján.

SPD itthon

Ma Magyarországon a diagnózisok között ritkán szerepel önállóan a szenzoros feldolgozási zavar, saját egyedi BNO kódja pedig eddig még nem használatos. Viszont gyakran kap a gyermek olyan kódot, amely egy fő problémát emel ki. Ez sokszor meghatározhatatlan vagy egyéb, be nem azonosítható zavarokra utal. Mert nem tudják megmondani, hogy mi a baj. Vannak olyan BNO kódok, amelyek egyszerűbbek, ha a szenzorosság mellé kerülnek: ASD, ADHD, említettük ezeket már. Minél közelebbi a diagnózis a valós problémához, annál szerencsésebb helyzetben van a gyermek, mert akkor esélyes, hogy a számára kiírt terápia valós segítséget fog hozni. Attól, hogy egy orvosi vizsgálaton átesik, még nem válik sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekké papíron, nem kap oktatási kódot.

Két út van: az egyik az orvosi vizsgálatok, akár állami, akár magán vonalon. A másik pedig az, amikor a pedagógiai szakszolgálaton keresztül kezdeményezi az iskola vagy az óvoda a vizsgálatokat. A szülő saját kérésére is fordulhat a pedagógiai szakszolgálathoz, a legtöbb helyen igazán segítőkészek, és nincs garancia arra, hogy csak azért, mert odamentünk, már azonnal bizottság elé is állítják a családot. Mindeközben megértem a félelmet is, hogy az SNI státusz kirekesztettséget is jelenthet. Mindenkinek saját döntése kell legyen, hogy mit enged be az életébe, és mit hagy ki.

 

Ha van még kérdésed, vagy egyszerűbb magyarázatokra vágysz itt az orientációs oldalunk az SPD-ről!

A könyvben a szenzoros diétát is említjük majd. Facebook oldalunkon mindig friss infókkal várunk! www.facebook.com/szenzoroskert

 

Üdv,

Mariann

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Megígérjük, hogy csak hasznos információkat fogunk küldeni nektek! 🙂

Pici türelem...

Köszönjük, hogy megtisztelsz a bizalmaddal!

Ez is érdekes lehet...