PROJEKTEK · Tanulókör

Ki számít ATIPIKUSNAK?

PROBLÉMÁS GYEREK – ATIPIKUS – NEUROTIPIKUS – MÁS – SNI – BTMN – MAGATARTÁSZAVAROS – HIPERAKTÍV – TEHETSÉGCSÍRA – AUTISTA – DISZ

Egy atipikus gyerekekkel teli tankört vezetek Debrecenben. Ez a Kék Erdő Tanulókör.

De vajon ez mit jelent?

Különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel foglalkozunk. Hivatalosan ebbe a kategóriába tartoznak:

  • az SNI gyerekek (Sajátos Nevelési Igényű gyermek)
  • a BTMN (Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézséggel küzdő gyermek)
  • a kiemelten tehetséges tanulók

A Kék Erdő Tanulókör  SNI kategóriából fogad ép intellektusú gyerekeket, akik

  • szenzoros feldolgozási zavarral élnek,
  • részképesség zavarral küzdenek (pl. DISZ),
  • magasan funkcionáló autistákat,
  • az idegrendszer egyéb zavarával élő gyereket: ADHD – figyelem és aktivitás zavara)

ÉS kiemelten tehetséges (akár atipikus) tanulókat.

A sajátos nevelési igény valójában minden gyerekre igaz kellene legyen, de jogilag ide azok a gyerekeket sorolják, akik valamilyen fogyatékkal vagy részképességzavarral élnek. Atipikusnak számít az a gyermek vagy felnőtt, aki nem tud a megszokott módokon kapcsolódni a környezetéhez, a tevékenységei, kedvtelései esetleg a gondolkodásmódja eltér a hagyományosan elfogadottól. Lehet, hogy extrém módon a kortársai előtt jár, lehet, hogy túl sokat kérdez. Esetleg kritikusan gondolkodik. Vagy nem a hagyományos, megszokott sorrendben szeretne tanulni. Mint az én hatévesem. Az ötödikes irodalom és nyelvtan meg a kémia érdekli. Az írás vagy az olvasás, esetleg a matek 100-as számkörben már nem izgi.

A tanulókör csoportdinamikája komoly szerepet játszik abban, hogy milyen típusú, személyiségű gyerekeket tudunk befogadni, de alapvetően mindenkinek igyekszünk esélyt adni. A tanulókörben a gyerekekkel szakképzett pedagógusok foglalkoznak, rajtuk kívül önkéntesek és szülői önkéntesek is segítenek. Egy héten kétszer minimum gyógypedagógiai foglalkozáson vesznek részt a gyerekek csoportosan és egyénileg is. Illetve hetente egyszer mászófalon is kapnak fejlesztést, illetve művészetterápiát is tartunk.

A Facebook csoportunkban olvashatsz a táborainkról és a délutáni foglalkozásainkról is. Csatlakozz hozzánk itt is! 

Itt pedig a táborok beosztása található.

Mesés napot,

Mariann

KOMMUNIKÁCIÓ · SZENZOROS BLOG

SPD vs ASD

Miben különbözik a szenzoros ingerfeldolgozás zavara az autizmus spektrum zavartól?

Samantha Darby, 2016. okt. 7.

A gyermeked nem szereti az erős zajokat, egyes ételek állagára nagyon érzékeny, és nem könnyen vált egyik tevékenységről a másikra. Ezekről a jelekről egyből az autizmus spektrum zavar (ASD) jut eszedbe, és az, hogy gyermeked esetleg érintett lehet. Mégis, mindezen tulajdonságok ellenére, a gyermek diagnózisában a szenzoros ingerfeldolgozás zavara (SPD) áll. Az SPD olyan állapot, amelynek következtében a gyermek agya számára nehézséget jelent az érzékszervek felől érkező ingerek fogadása és a megfelelő válaszok kidolgozása. A két állapot nagyon hasonlónak tűnik, igaz? Mégis, miben különböznek egymástól?

A STAR Institute for Sensory Processing Disorder megállapítása szerint, a két terület közötti kapcsolatot a szenzoros ingerfeldolgozás zavarának egy altípusa képezi. Az SPD-vel diagnosztizált gyerekek között vannak olyanok, akiknek sok stimulációra van szükségük ahhoz, hogy készenléti állapotban maradjanak és aktívak legyenek, ami gyakran az autizmussal élő gyerekekre is jellemző.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egy SPD-vel diagnosztizált gyermek autizmussal is él. Az amerikai National Autism Association meghatározását idézve, az autizmussal élő személyek tünetek széles skáláját mutathatják: lehetnek nem-beszélők, vagy megkésett a beszédfejlődésük, érdeklődésük egy szűk területre koncentrálódhat, nehézségeik vannak a szociális készségek terén, jellemző lehet rájuk a szemkontaktus kerülése, az evés és az alvás terén különös szokásokat alakíthatnak ki, az átlagostól eltérő hangulatváltozásokat vagy érzelmi reakciókat mutathatnak, érzelmi összeomlások (meltdown) alakulhatnak ki náluk.

Ezek azok vonások, amelyek alapján az emberek összekapcsolják az SPD-t az ASD-vel, hiszen az összeomlások, a különös étkezési szokások, az átlagostól eltérő hangulati vagy érzelmi reakciók gyakran jelentkeznek SPD-vel élő gyerekeknél is. A STAR Institute for Sensory Processing Disorder véleményére hivatkozva, az autizmus spektrum zavarral élő gyerekek legalább háromnegyede az SPD markáns jegyeit is mutatja, ennek ellenkezője ugyanakkor nem igaz – az SPD-s gyerekek többsége nem autista.

A STAR Institute for Sensory Processing Disorder megfogalmazásában az SPD és az ASD közti különbséget keresve fontos emlékezetünkbe idézni, hogy az SPD olyan rendellenesség, amely azt befolyásolja, hogy miként érkeznek be az üzenetek az érzékszervektől az idegrendszer felé. A megfelelő válaszreakciók felépítése helyett az agy nem tudja hogyan dolgozza fel az üzeneteket, ami túl- vagy esetenként alulműködéshez vezet. Ezzel szemben az autizmus spektrum zavar egy olyan fejlődési rendellenesség, a Centers for Disease Control and Prevention értelmezést követve, amely főként társas, kommunikációs és viselkedési nehézségeket okoz. Röviden – ahogyan a Psychology Today fogalmaz – egy gyermek élhet anélkül szenzoros ingerfeldolgozási zavarral, hogy az autizmus diagnosztikus jegyeinek bármelyike megjelenne nála.

Az Integrated Listening Systems véleménye szerint eltart még egy ideig, hogy úgy tekintsünk az SPD-re mint önálló rendellenességre. A kutatások megindulása előtt egyszerűen az autizmushoz társuló jelenségként tekintettek az SPD-re. Bár sok hasonlóság mutatkozik köztük, de a University of California San Fransisco kutatói mérhető különbségeket találtak az autizmussal élő és az SPD-s gyermekek agya között. Az SPD-s gyerekek esetében az agy meghatározott érzékelési területeinél csökkent strukturális konnektivitást észleltek. Az autizmussal élő gyermekeknél viszont azon agyi területek esetében találtak eltérést, amelyek az arcon tükröződő érzelmekhez és az emlékezethez kötődnek.

A különbségek feltárását érintő további kutatások megnyithatják az utat a megfelelő kezelési módok előtt, így elkerülhetővé válik az SPD-vel élő gyermekek félrediagnosztizálása, illetve problémáikat nem értelmezik félre a velük dolgozó terapeuták és tanárok. Gyermeke SPD diagnózisa nem jelenti azt, hogy autizmussal is él, ám a spektrumon lévő gyerekeknek nagy valószínűséggel inger feldolgozási nehézségekkel is meg kell birkózniuk.

***

—- a fordítást hálásan köszönjük segítőnknek —-

Kék Erdő Alapítvány

magyar web

SZENZOROS BLOG

Egy SPD-s gyerek esélyei ma Magyarországon

SEN6

Ma Magyarországon hivatalosan nem diagnosztizálják a Szenzoros Feldolgozási Zavart.

Egy “más” huzalozással működő gyermeknek a következő lehetőségei vannak ma Magyarországon:

  1. Nulla, azaz semmi lehetőséget nem kap a fejlesztésre. Még családon belül is megmarad a neveletlen, félrenevelt, elkényesztetett kategóriában. Egész életében önmagát keresi, és zavartan, szorongva éli le az életét.
  2. Felismeri a szülő, hogy valami nem stimmel, elviszi – magán úton, mert fél a rendszertől – neurológushoz vagy gyógypedagógushoz, pszichológushoz, esetleg egy TSMT gyógytornászhoz, attól függően, hogy miben nyilvánul meg a legfőbb probléma. Magán úton kap a gyermek fejlesztést, jó eséllyel csendben integrálódik, mintha mise’ történt volna.
  3. Szülői kezdeményezésre a gyermek diagnózist kap, orvosi ellátást, fejlesztést kap, de nem kerül SNI kód a kartonjára, mert oktatási vonalon nem szerepel a rendszerben. Így kevés állami fejlesztés jár, gyakorlatilag semmi. A diagnózis a legtöbb esetben autizmus vagy ennek változatai, esetleg Asperger.
  4. Szülő nevelési tanácsadó megy, gyermek bekerül a rendszerbe, egy életre kap SNI kódot és orvosi diagnózisokat, fejlesztéseket, amelyek azért eléggé korlátozottak, a legtöbb intézményben nem érhetőek el, óriási a szakemberhiány. Egy örök bélyeget kap a gyermek, csak speciális iskolába kerülhet be, rosszabb esetben azonnal szegregálják. Akkor is ez marad a helyzet, ha akár már teljesen tünetmentessé vált, vagy az integrációt nehezítő tünetei enyhültek. SPD-vel ezt az utat választják a legkevesebben, mert itt is csak autizmus diagnózist vagy egy ingerkereső szenzoros gyerkőcnél esetleg ADHD diagnózist kap. Így a fejlesztések sem igazán neki szólnak, bár legalább nem ártanak.
  5. Az intézmény kezdeményezi az eljárást, a vizsgálatokat. Helyes diagnózis, megfelelő iskola vagy SPD-hez illő fejlesztés továbbra sincs állami keretek között.

Több verziót én még nem fedeztem fel, kérlek, írjátok meg, ha bármilyen csodamegoldás elkerülte a figyelmemet a szenzoros gyerkőceinket illetően!

Jah! tudom már! Azt felejtettem el, hogy lehet magántanuló vagy járhat alternatív, tandíjas intézménybe. Persze, ha a család bírja anyagilag. De várjatok! Nem, ezt sem az állami rendszertől kapjuk… hhmm… akkor mi van még?

sensory-processing-kids-occupational-therapy Ha szeretnél velünk beszélgetni, csatlakozz hozzánk a Facebookon! —- > SZENZOROS GYEREKEK SZÜLEINEK CSOPORTJA

Ha a magántanulásról, a Debreceni Kék Erdő Tanulókör érdekel, akkor pedig ITT találsz meg bennünket a KÉK ERDŐ TANULÓKÖR Facebook csoportjában.